Kérdés: Ugye nem mondod el senkinek, hogy itt voltam?
Válasz: Nem! Én sem örülnék annak, ha mások bensőséges információkat tudnának meg rólam.
Tetézi, hogy gyakran el is felejtem a kirakások tartalmát, nem véletlenül.
Amikor kártyát vetek, közvetítő állapotban vagyok, az üzenetek nem „nálam” maradnak.
Ilyenkor a figyelmem egy másik térbe rendeződik: hallok, érzek, látok, továbbadom azt, ami érkezik.
Kérdés: Online olvasás ugyanolyan hatékony, mint a személyes?
Válasz: Igen! Videóhíváson keresztül is nagyon jól érzékelek.
Sőt, van egy szívemnek nagyon kedves kliens, aki hallássérült.
Addig győzködött, hogy végül vetettem neki. Írásban kommunikáltunk, kicsit körülményesebb volt, de sikerült.
Kérdés: Van olyan, amit nem mutat meg a kártya?
Válasz: Igen! Elég ritkán történik ilyen, de annak jelentősége van: nincs itt az ideje, hogy megtudd az információt.
Titkokat, rejtett érzelmeket viszont nagyon szépen megmutat a kártya.
Kérdés: Mi van, ha olyasmi jön fel, amit nem szeretnék hallani?
Válasz: Ne aggódj! Érzem, hogy mit bírsz el, bízz bennem! Nem mondok olyat, ami megterhelő lenne számodra.
Kérdés: Mi történik, ha elérzékenyülök közben?
Válasz: Támogatlak, hagyok időt! Ez nem szégyen. Azért vagyok, hogy segítsek, elfogadlak és megértelek.